Templom és egyház
(A képre kattintva megnézhető nagy felbontásban is.)
Temploma a faluban csak a katolikusoknak van. Az első templom már 1638-ban említve van. Az Agyagos – tetőn (Magyarós-kert), délnyugati részén, rakó-fából épült. Kovács Miklós püspök irata szerint, amely kelt 1836-ban (május 8-án). Felszentelve a Szent Orsolya szűz tiszteletére. Onnan átvitték a temető közepén lévő dombra 1671-ben, és újraszentelték az Őrzőangyalok tiszteletére, hogy mi okból, arról említés nincs.
A filiális Deményházáról Szabó Albert plébános ezeket örökíti meg 1856, -57, -58, -59-ben (Számadási könyv 51, 52 1.): „ A fenti években e filiális egyházba szentmisét celebrálni mentem. A mise végzetével – nem tudom mitől indítva – midön időztem, hogy bizonyos ajándékokat számba vegyek – régi missalé akadt a szemembe, midőn tehát ez kuriózumképpen (kiváncsian) vizsgáltam forgattam 3 búcsút engedélyező apostoli brevettet találtam benne: 1638. november. 8.-ról, 1700. június. 28.-ról, 1725. február. 23.-ról kiállítva. Az eszemben zavar támadt, milyen értelemben, milyen rációval van feljegyezve a demienházi templomocska szentélyébe az 1671. év amikor az elsőnek említett brevett tanúskodik, hogy Demienházán 1638-ban már kápolna volt. Az egybehívott idős emberekkel a templomocskának históriáját közöltem – felfedeztem, hogy:
Az említett szentélyecske, volt kápolna, nem azon a helyen, ahol most létezik, hanem az agyagos tető magaslatán, az öregek emlékezetéből nem tudtam megállapítani pontosabban a helyét. Más említett lépésekbol hámoztam ki, hogy ahol a régi temető is találtatik, az a kápolna helye.
Mivel az említett temető magason volt, megközelítése nehéz volt – és még inkább, mert túlságosan meg volt hajolva – az akkori hívek kényszerültek arra, hogy egy későbben megnevezendő helyre átvigyék.
Mivel egy másik követ is találtam – rajta említést az Agyagos tetőről való elmozdítás kérdéséről, de semmiféle feljegyzés, levelet ennek a kápolnának az elvivéséről nem találtam rajta említést, nem találhattunk, az ész nem képes az elöző korokat átfutni – befejezetlenül kell hagynom a későbbi kutatásra nyitva a terminust. Tehát a kápolna 1671-ben áthozva és újraépítve ezen a helyen az Orsolya szuz és vértanú tiszteletére kezdett létezni 1712-ben.”
A filiás Demienházán keresztek vannak:
Eklézsia elott ájtatos feliratokkal
Balogh Gáspár és Márton belsősége előtt
Orbán Péter háza előtt
Somodi malom elott (hajdan Puskásé)
Traján – út mentén
Márkodi tetőn
A templom előtt
Ezeket a kereszteket a hívek tartják karban. Demiénháza lakóinak száma 1859-ben 429 katolikus.
A kápolna 1812-ben megnyújtatott 2,5 lánccal.
1837-ben eladják a sárdi görögegyesületnek (görög katolikusok). A mai templomot 1833-bankezdik építeni. Korábban gyujtést rendeztek, és elokészületet tesznek a templom építéséhez. Négy éven át épült. A templom helyet Balogh Gáspártól vették. A templom felszentelése 1838-ban volt.
1866-ban felépítik a papilakot. 1867-ben megkapják a papot, Szabó Ferenc személyében.
1876-ban építik a templomkerítést téglából. Ugyanakkor készül a Kelep, amit nagyhétén használnak harang helyett.
A templomnak 5 harangja van:
nagyharang, felirata: „A deményházi R.C. megye öntötte minden ártalmak távoltartására, s az Orzoangyalok tiszteletére. 1846. segesvári harangönto Lootz Friderik által”, Balogh Zsigmond gondnok idejében. A súlya 2q 16 font, belekerült fontja 3 rehmus forintba, elrepedve, nem használható.
harang felirata: „Öntötte 1930 Kálai Oszkár Kudzsiron Tekin”. Balogh István megyebíró idejében, Bereczki József és neje Balogh Rozália adományából és a deményházi hitközség gyujtésébol. Az egyház pénztárából 6409 lejt.
harang felirat nélkül Balázs Dezso plébános idejében.
harang felirata: „Szent Mihály arkangyal tiszteletére öntetett 1971-ben, Jánosi Mihály adománya, Bencze János és Orbán László idejében. Kiss Endre harangönto Marosvásárhely.”
harang 40 font. Felirata: „Anno Domini 1679.”
A régi orgonát, amelyet 1850. augusztus 26-án készített Tkt. Szabó János, mindössze 500 ezüst forintért, s amely a fatemplomot szolgálta, kijavítva a búzaházi filiás egyháznak ajándékozták 1877-ben. A jelenlegi orgona készült 1877-ben, Vas István orgonakészíto által Marosvásárhelyen, használatlan. Harmóniumot vettek…
A „Mária oltárát” csináltatta a „Mária társulat”. A Keresztelo Szt. János oltárát Bencze János és neje nagy Anna 1878-ban adományozta. A feltámadási szobor szintén Bencze János adománya.
1886-ban elpusztult fenyofa padozatot kicserélték faragott kövekkel. Belekerült 210 forintba és 20 véka búzába. Tamás Marcel plébános és Bencze János gondnok idejében.
1901-1902-ben épül a papi lak. Akár kastélynak is beillenék. Az építést Ferenczi Béla szászrégeni építész végzi. Az építés költségeit az eladott fa árából és a Status által ajándékozott 19000 koronából fedezik. Felszentelik 1902. évi Orangyalok napján 1906-ban a templomi padokat újjal cserélik ki. Fehér János harangozó asztalos csinálja 480 koronáért.
1912-ben a templomtornyot újra bádogoztatják, villámhárítót szerelnek fel. A munkálatokat Bereczki György marosvásárhelyi bádogos végezte 1200 koronáért.
1946-ban kijavítják a megsérült templomot. A javítást a marosvásárhelyi Tóth István komuves végezte, 1.500.000 lejbe került.
1999. augusztusától Rózsa Gáspár plébános vezeti ezt az egyházközösséget.
2009-ben a deményházi egyházközösség már három filiás faluval rendelkezik: Ehed, Búzaháza és Iszló.
(A képre kattintva megnézhető nagy felbontásban is.)