Iskolaügy

Az iskola 1760-ban Mária Terézia rendeletére létesült, de elobb is létezhetett (lásd Székelyföld írásban és képben).

Iskolaépület nem volt. Hol a harangozó, hol kántor lakásának egyik szobáját használták. Az elso iskolát emlegetik az alvégrol, a templomba vezeto út és a vármegyei út szegleténél a Fogarasi féle telken (Számadáskönyv 23. oldal).

A tanítást kántorok és harangozók végezték. Megesett, hogy kántorok nem voltak, a lakásuk üresen állt, s hogy ne legyen üres, zálogba adták. 1849-ben visszavásárolták Bakó Mária, Fehér Ferencnétol. Ezen a telken a kántori lakáshoz tartozott: udvar és csur, van még egy istállóval egybekötött csur, ugyancsak egy fészer szekereknek és gazdasági felszereléseknek. Ezen építmények dránicával voltak fedve. A telek be van kerítve egyrészt monumentális kerítéssel, másrészt sövénnyel.

(Szabó Albert plébános írásából, 1871 Számadási könyv 56. oldal)

Tanítás télidején volt. Tantárgyak: Hittan (Katekizmus), Írás, Olvasás, Egyházi ének és Számtan.

Kántortanító fizetése: minden gyermek után egy véka csos törökbúza. A földek terméke, ami kitesz 35 mérték búzát, ugyanannyi zabot. Stoláris jövedelem a plébános járandóságának egyharmada. Ezen fizetést az 1805. évi vizitacio canonica alkalmából megerosítette Mártonfi József püspök.

A tanulók iskolai felszerelése: egy Ábécés könyv, palatábla. Felsobb osztályosoknak Olvasókönyv, Katekizmus. A táblára jó nagyot köptek, eldörzsölték, meg volt tisztítva a tábla, lehetett tovább írni (Higiénia).

„Semmiképpen nem szabályozzák ennek az iskolának a menetét (triviális állapotok vannak). Ugyanis megnyitják Szt. Márton napjától, de amíg a juhok kint legelnek, egy gyerek sem jön az iskolába, sem fiú, sem leány. Változtatni ezen nem lehet. E szokás ellenére hiába is próbálkozik az ember.” (Szabó Albert írása)

Érdekes, 1804. június 28-án kelt Mosonyi püspök levele, melyben utasítja az egyházközséget, hogy adjon a kántortanítónak a megélhetéséhez tisztességes fizetést.

1855-ben felépítik a mostani iskolát a templom mögötti kertben (Szocskert): tanterem eloszobával. Itt a kántorok és harangozók tanítanak.

1867-ben a fiúkat Angi Péter harangozó tanítja, aki késobb a fancsali egyházközség kántora lett.

1857-ben Búzaházán a katolikus és református gyermekek száma 37. Megfogadják Orbán Mihályt tanítónak, aki késobb a sárdi egyháznak lett kántora.

1898-ban megveszik az új iskolának a telket Balogh György és neje Nagy Annától 630 forintért és kezdik építeni az iskolát. A tervet készítette Jelenik Antal építészmérnök Marosvásárhelyrol. Megfogadják Szász József görgényszentimrei építomestert a komuvesi munkák és az ácsmunkák levezetésére 130 forinttal.

A lakosság az építéshez a fuvart adja és a segédmunkálatokat végzi. Az iskolaépítés költségeihez hozzájárultak: az Erdélyi Római Katolikus Status 3000 koronával, Gróf Majláth Gusztáv Károly erdélyi püspök 3000 koronával – 1898. március 29-én, Losonczi Dénes vármegyei fomérnök tekintélyes összeggel, Bereczki László 50 krajcárral.

Az építésre felügyeltek: Bencze János gondnok, Balogh Lázár gondnok, idos Orbán János és Szilits Simon építész. Az ajtókat, ablakokat Laczkó Ferencz készítette, az iskolapadokat Balogh Albert.

1948-ban államosítják az iskolát. Az igazgatói tevékenységgel Bencze Jánost bízták meg, aki átvette az iskolát az egyháztól az államnak. Megnyílt 1948. október. 1.-én a 7 osztályos általános iskola. Két tanterem volt. A kántortanítói lakás két szobájának közös falát eltávolították és az iskola udvarára nyitottak ajtót.

1964-ben a 7 osztályos általános iskolát 8 osztályossá szervezik át. Kevés volt a három tanterem, meg kellett szaporítani. Az állam hozzájárulásával az iskola épületét meghosszabbítják a tanítói lakás felé és elejébe emelettel bovítik, s így a tantermek száma felszaporodott 6-ra, egy laboratóriummal és egy tanári szobával is. Ezen iskolabovítést Fekete János vezette le, aki nemcsak az iskolaügyeivel foglalkozott, hanem az o tevékenysége folytán befejezodött a kultúrház építése és a kétpályás tekepálya is.

Az 1975. évi szeptember. 1-vel megszunt az V. osztály. Nincs gyermek, tanár. 1974-ben született egy gyermek s az is meghalt 1976-ban. 1976-ban született 2 gyermek, s meghalt 10 ember. A faluban nincs gyermek, elnéptelenedik. A fiatalság elköltözött a városba gyári munkásnak, s akik otthon maradtak, azoknak nem kell gyermek. 1978-ra a felso tagozat, V-VIII megszunik.