I. Világháború

1914. július 27-e az egész muvelt világra katasztrofális veszedelmet hozott, ugyanis lelotték szerb öngyilkosok az osztrák – magyar trónörököst, Ferdinándot, feleségével, Chotek Zsófiával Szarajevóban. Ez kezdete volt a szörnyu világháborúnak.

1916. augusztus elején megüzente a központi hatalmaknak a háborút (Ausztria – Magyarország és Németország). Csapatait megindította Erdély elfoglalására. Csapatai átlépték a Kárpátok vonalát és vonultak Erdély közepébe. Megszállták Háromszék, Csík és Udvarhely vármegyéket, Szovátát, Vármezot, Bekecset, de tovább nem tudtak menni, mert a központi hatalmak csapatai ellenálltak és visszaverték a Kárpátokon túlra. Ezen a részen a miskolci 10. honvéd gyaloghadosztály harcolt. A hadosztályparancsnok és vezérkara a papilakban volt.

Itt tartotta értekezleteit. Hadosztály segélyhely Farkas Miklós házában volt. Az iskolát tábori korháznak használták. A könnyebb sebesülteket Vásárhelyre szállították. A súlyos sebesülteket, szám szerint: 7 honvédet és 2 fogolyt nem szállították el és azok meg is haltak. A temetésük a külso temetoben történt.

A Bekecs hegyen, 1916-ban történt harcokban kapott súlyos sebesülés miatt a korházzá alakított iskolában hosi halálban elhunytak kimutatása:

Márványtábla hirdeti emléküket, ajándékozta Bencze János.

Valamennyit Gego György plébános és Szikszay Sándor egri egyhm. tábori lelkész temette, kivéve Swarz Armint, akit dr. Lemberger Samu rabbi temette el.

1915. január. 1 - én megindult a vasúton a forgalom Deményházáig. Az állomás fonok Damó Géza volt. 1918. január. 1 –én az egész vonalon Parajdig.

A központi hatalmak hadserege mindenütt gyozedelmeskedett. A piavei fronton engedve a belso és külso elégedetlenségnek, felhagyták a harcot. 1918 oszén a hadsereg mindkét vonalon felhagyta a harcot.

1918 oszén a bel-forradalom Deményházán is éreztette hatását. Ugyan sokan a megvadult ifjak közül bevonultak a plébános udvarába (a falunak egyetlen urára) és ottan éles töltényekkel lövöldözni kezdtek, hogy megfélemlítsék. Kimentek az állomásra és ott nem látványos módon viselkedtek. Az átutazó tisztek rangfokozatát levágták, mert ezután nem kell tiszt. Így vágták le Kacsó Dénes tartalékos fohadnagy, a mikházi jegyzo fiának rangfokozatát is az állomáson. (Kacsó Sándor: „Virág alatt iszap fölött”)

Mindjárt egy pár nap múlva a szövetkezeti helységben grasszáltak, az Istent és emberi tekintélyt megveto ifjak. Ugyanis november. 3-án délután 3 órakörül iszonyú lövöldözést kezdtek a forradalmisták. Hallva a szörnyu állapotot, hogy embert nem tekintve, vadállati módon viselkednek, a plébános lement a szövetkezet helységébe, hogy becsületes viselkedésre szólítsa fel oket. Hallgattak is szavára az egy Balogh P. Jánost kivéve, aki nem átallá kezét a plébánosára felemelni, sot még kést is húzott elé megtámadására. Azonban ott volt szerencsére a helységben Barabás Imre András (atléta termetu), aki megakadályozta támadását. A garázdálkodókat a helységbol kivezette és csendet eszközölt a községben.

Az 1914-18-as évi háborúban a falu férfi lakosságának, 18-50 évig, 99% katona volt, akik a harctereket megjárták és a harcokban részt vettek. A háborúban, mind vezénylo tisztek részt vettek: Kováts Kálmán, mint fohadnagy a cs.kir.82. gyalogezredben, a galíciai és doberdói fronton. Vitézségéért kitüntetve I. oszt. Ezüst vitézségi éremmel. Bencze János hadnagy a M.kir.22 honvéd gyalog ezredben a galíciai és olasz fronton. A hét község fennsíkján Assisgonál kitüntetve, II. osztag vitézségi éremmel. Részt vett a Lengyelországi Volhinia-i fronton. Mindhárman sebesültek.

 

Az 1914-18-as világháborúban hosi halált haltak névsora:

•  Albert János

•  Balogh Imre

•  Balogh G. János

•  Balogh Sz. Károly

•  Balogh M. János

•  Bálint József

•  Bereczki M. Lázár

•  Csont József

•  Dénesi József a Györgyé

•  Ferenczi Sándor

•  Forrai János

•  Forrai Lajos

•  Jánosi József

•  Martin Csíki Albert

•  Nagy Albert

•  Laczkó András

•  Orbán Imre

•  Tóth József ifjú

•  Orbán Mihály

•  Vészi Lajos